Klímakarbantartás

Nem elég megvenni, üzemeltetni kellű

Szinte nincs is a világon olyan „dolog”, amit a birtoklás során „el lehet felejteni”. Nemcsak a gépek, de még az ingatlanok is tönkremennek karbantartás híján, az emberi kapcsolatokról nem is beszélve. Természetesen nincs ez másként a klímaberendezésekkel, hőszivattyúkkal, légcserélőkkel sem, hozzátéve, hogy kellemesen kis karbantartásigényű berendezésekről van szó, de azt a keveset viszont érdemes megadni.
Milyen karbantartást kívánhat egy klíma vagy egy hőszivattyú? Nos, Murphy óta tudjuk, hogy ami elromolhat, az el is romlik, de szerencsére ez a klímáknál nem gyakori, főleg, ha törődünk velük. Az alábbiakban megmutatjuk, hogyan lehet „jól” használni, birtokolni egy klímaberendezést, hogy akár évtizedekig kifogástalanul működjön.

No. 1.: Tisztítás

A klímák zöme egy kültéri és egy vagy több beltéri egységből áll. Ezekben ventilátorok mozognak, melyek kívül és belül is a hőcserét szolgálják, a ventilátorok mögött/előtt pedig olyan felületek találhatók, melyeken átáramlik a levegő. A levegővel együtt pedig átáramlik mindaz, ami a levegőben van. Elsősorban por, és annak összetevői, illetve a levegőben lévő szennyezőanyagok. Konyhákban például zsírcseppek, ha házikedvenc van a lakásban, akkor szőr, vagy épp olyan más anyagok, pl. pollenek, melyekre egyre többen allergiásak. Ez utóbbi nyilván a beltéri egységnél szempont, de az évente vastagodó porréteg a külső egység bordái közé is bekerül, csökkentve azok felületét, rontva a hatásfokát. A belső egység további gondja lehet, hogy a nem elég gyakran cserélt vagy tisztított szűrőkön a nedvesség, kondenzvíz hatására penész, illetve baktériumok telepedhetnek meg. Egy-egy szezonban ezek hatása nem jelentős, de az évek alatt, a porhoz hasonlóan felgyűlhetnek.
Mindezek miatt a klímák külső és belő egységét is érdemes néha kitisztítani. A külső egységnél ez javítja, illetve megőrzi a hatásfokot, a belső egység esetében viszont egészségügyi jelentősége is lehet. A használattól és környezettől függően évenként 1-2 alkalommal érdemes ezt elvégeztetni. A folyamat gyors, nem egészen egy órát vesz igénybe, és még csak nem is drága. Ahogy a gázkészülékeket, az autókat, vagy magát a lakást is takarítani kell időnként, ugyanez a helyzet a klímákkal is. Ezek egyébként „meghálálják” a törődést, és jellemzően akár 15-20 évig is tudnak működni megfelelő karbantartással.

No. 2.: Fülelés

A klímában – ha a karbantartás szakszerűen és rendszeresen el van végezve – akkor nem sok minden tud elromlani, de azért nem is 0 a hibalehetőségek száma. Ezek többsége a mozgó alkatrészekhez ‒ pl. ventillátorok, kompresszor, keringetőszivattyú ‒ kötődik. Hibás működésükre elsősorban szokatlan zajok utalhatnak. Ha tehát klímánk kül- és/vagy beltéri egysége a szokásosnál hangosabb, zúg, kattog, vagy úgy érezzük, hogy nem hűt/fűt megfelelően (azért nem mindegy a külső hőmérséklet), érdemes minél hamarabb átnézetni, mielőtt komolyan tönkre menne. Egy-egy alkatrész cseréje biztosan olcsóbb, mert a rossz egység más, csatlakozó részegységekben is hibát okozhat. Ráadásul az ilyen berendezések mindig a „legnagyobb kánikulában” mennek tönkre, ami logikus: ha nő a terhelés, az amúgy is gyengélkedő alkatrész hamarabb mondja be végleg au „unalmast”. Tehát ha bármi szokatlant hallunk, mindig jobb és olcsóbb hamarabb szólni, mint később.

No. 3.: Szakértelem

A klímaberendezések többsége ‒az elektronikájától eltekintve ‒ egyszerű, érthető szerkezet, hasonlóan pl. a hűtőgépekhez. De abban is hasonló, hogy a javítása szakmunka, amihez bizony érteni kell, sőt! Érdemes már a tisztítást, karbantartást is szakemberre bízni, több okból is. Az egyik, hogy ez feltétele a garanciának, a másik, hogy csak így lehetünk biztosak abban, hogy a gép valóban „hozza” a gyári értékeit, és nincs szükség további beavatkozásra. Ahogy más esetekben, itt is az a helyzet, hogy egy klíma túl értékes és fontos ahhoz, hogy a házilagos javítgatásával próbálkozzunk.